A szeretet pár lépésben Mindennapok
Végül is mi jellemzi a szeretetet?
  • Odafigyelés a másikra
  • Ha ismerem, akkor tudom, hogy mikor, mire képes, hogy milyen nehézségekkel küzd és milyen a hangulata. Saját igényeimet, kívánságaimat ezek figyelembevételével érvényesíthetem.

     

  • A lustaság legyőzése,
  • vagyis az, hogy amennyiben a másiknak szüksége van rá, képes legyek erőt venni magamon, akár testileg, akár lelkileg. Az igazi persze az, ha képes vagyok ebben még örömöt is találni.

     

  • Bátorság és kockázatvállalás,
  • mert a szeretetre nem lehet biztosítást kötni, nincsenek rá garanciák. Minél nyitottabb vagyok, annál jobban elmélyülhet a kapcsolat, és annál inkább sebezhetővé válok. A gyáva ember szeretni sem mer elkötelezetten, az életét és a kapcsolatait a felszínen éli, így nem fenyegeti hatalmas veszteség, de a szeretet gyönyörűségét sem ismeri.

     

  • Aki szeret, egyedül van,
  • s csak saját belső forrásaiból és az Ég segedelméből tud meríteni, hogy adni tudjon. Mindenkinek az élete a saját felelőssége. Tudjuk egymást támogatni, segíteni, de belső fejlődésünk útján csak egyedül járhatunk. Egy igazi társ ebben mindig mellettünk áll, függetlenül attól, hogy pillanatnyi lépéseink mennyire sikeresek vagy elhibázottak. De erre ő is csak akkor képes, ha független felnőtt, önmagáért felelősséget vállaló személy.”

Idézet Domjánné Harsányi Katalin & dr. Kígyós Éva: Asszonysorsfordító című könyvecskéjéből


Azért hoztam Nektek ezt az olvasnivalót, mert számomra nagyon aktuális, és úgy érzem, sokan lehetnek még olyanok, akik velem egy cipőben járnak. Sok mindent lehet hibáztatni a párkapcsolatok minőségéért, például a rohanó életünket, a munkahelyi elvárásokat, a nők több fronton történő helytállását, és még sorolhatnám…. Az igazság az, hogy amikor benne vagyunk egy helyzetben nyakig, akkor nem látunk ki belőle. Csak az igazán tudatosan élőknek jut eszébe alkalmazni azt a technikát, hogy kívül helyezkedjünk a problémánkon, és mintegy “fölülről” szemléljük saját magunkat. Igen, így sokkal könnyebb, hiszen nyilvánvalóvá válik sok hiba, amit elkövetünk, persze az egy következő lépés, hogy ezt be is ismerjük önmagunknak.

Tehát érdePárkapcsolat, szerelem, futásmes más nézőpontból is ránézni a szituációra.

Mit láthatunk innen? Úgy gondolom, hogy nem is ez a lényeg! A hangsúly azon van, hogy MÁST. Hogy megláthatjuk a másik kemény álarca mögött a szeretnivaló embert. Sajnos sokan álarcot viselnek, mert meg kell felelniük sok-sok elvárásnak, és ezt tartják a legegyszerűbbnek. Mert félnek… de sajnos ezzel is egy plusz feladatot rónak a Társra, aki remélhetőleg szeret olyan erősen, hogy a szeretet fátylával felváltsa azt a kemény álarcot. Hogy felszabadítsa a másikat nehéz terhétől, aki ezután legalább a Társával lehet szabad, őszinte.


Úgy érzem, hogy a fentiek teljesen helyénvaló állítások, az írás minden szavával egyetértek, de ehhez kell a másik fél is, azaz KETTEN kellünk. A másik szeretete, törődése, odafigyelése is kell. Az igenis működik, hogy időnként váltjuk egymást: azaz néha Te vagy lent, és én segítelek fel, de néha én szorulok a Te segítségedre. Hiszen energiánk véges, ez természetes. Talán ide kapcsolódik be a 2. pont.

Én rettenthetetlenül hiszek a szeretet erejében, a válásom után is! És hogy lehet-e többféleképpen Boldogság, párkapcsolat, szerelemszeretni? Ha onnan nézem, hogy miként szeretjük a gyermekünket, szüleinket, társunkat, igen. De a szeretet érzése a szívünkben ugyanaz, egy tőből fakad. A lelkünk összerezonál a másikkal, és ahogy adunk, százszorosan kapjuk vissza. Csak néha elfáradunk, kiábrándulunk, összecsapnak a felhők a fejünk felett. És ilyenkor ott van a Társ! A nagy betűkkel írt!

És igen, egyedül is lennünk kell. Megtanulni azt, hogy lehet élvezni az egyedüllétet, és akkor nem érezzük magunkat magányosnak. Ugyanígy hagyni a másiknak annyi szabadságot, melyben önmaga lehet, bízva abban, hogy ez az egyedüllét nem jelent szeparáltságot.

Legyünk hálásak, és fejezzük ki szeretetünket úgy, hogy az a másikhoz eljusson. És ne felejtsd el: szeresd ÖNMAGAD!

Szeretet, béke, hála —> ezt küldöm Neked, és köszönöm, hogy elolvastad az írásom!


Gyerekkorom óta szeretek írni, de újságírás helyett vendéglátást és turizmust tanultam. Sajnos vagyis inkább szerencsére nem a közgazdász vonalon haladtam tovább, hanem az emberek felé fordultam és kis hazánk szálláshelyeit közvetítettem online. Majd a gyerekeim születésével figyelmem egyre inkább az egészség és női szépség felé fordult, elvégeztem a természetgyógyász képzést és reflexológiát tanultam. Blogomat szeretettel írom, mindabból a tudásból és tapasztalatból, amiket az évek alatt szereztem. Igyekszem újdonságokat és érdekességeket is mutatni, hogy lásd: az Élet milyen sokszínű és szép!

Hozzászólások

  1. Edina hozzászólása: 2015 szeptember 22. - 8:56 du.

    Köszönöm 😉

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.