Az a bizonyos kávé…. Mindennapok

Egyik nap meghívott kávéra…. repesett a szívem a boldogságtól! Nem is számítottam rá! Sok kávémeghívást kaptam már életemben különböző apropókból, melyek között voltak fontos tárgyalások, az élet nagy dolgainak átbeszélése, első és sokadik randi. Ám ez volt eddig a legkülönlegesebb! Benzinkúton történt, váratlanul szembepördült velem, és ezt mondta: “Meghívlak egy kávéra!” A mosolya elragadó volt!

– Jó – mondtam, bár már aznap megittam a napi kávémennyiségemet, de ezt a gesztus nem akartam visszautasítani. Köszönöm, hogy ilyen figyelmes vagy! Úgy látszik, tudja, hogy szeretek útközben megállva kávézni – gondoltam magamban.

– Egy cappuccinot kérek – jeleztem a pultban a rendelésünkre várakozó hölgynek. Büszkén mosolyogtam, hogy igen, ezt ÉN kapom! :)

Mire elkészült a kávém, a meghívómnak eszébe jutott, hogy nincs nála pénz, de megadja majd. Másnál ezen kiakadtam volna, de tőle nem veszem rossz néven. Kifizettem hát a kávét néhány apró péksütemény kíséretében és leültünk.

Valahogy olyan meghitt volt az egész. Pedig egy benzinkúton ültünk és a saját magam által hitelezett cappuccinomat ittam. Mégis felemelő és csodálatra méltó, amikor az anya ilyen törődésben részesül a 9 éves fia által!

Ezek a pillanatok, amik továbbvisznek a nehézségekkel kikövezett ÚTon :) Köszönöm! <3

 


Gyerekkorom óta szeretek írni, de újságírás helyett vendéglátást és turizmust tanultam. Sajnos vagyis inkább szerencsére nem a közgazdász vonalon haladtam tovább, hanem az emberek felé fordultam és kis hazánk szálláshelyeit közvetítettem online. Majd a gyerekeim születésével figyelmem egyre inkább az egészség és női szépség felé fordult, elvégeztem a természetgyógyász képzést és reflexológiát tanultam. Blogomat szeretettel írom, mindabból a tudásból és tapasztalatból, amiket az évek alatt szereztem. Igyekszem újdonságokat és érdekességeket is mutatni, hogy lásd: az Élet milyen sokszínű és szép!